Harmadik negyed

– Küldje ki őket! – Kiket? – Őket…! – húzza fel a jobb szemöldökét a fiatalos-harmincas, minisztériumi köztisztviselő nő, aki elhúzódó ebédidejében intézi éppen a magánéletét. – Miért tenném? – kérdezek vissza tanácstalanul. – Mert sokan vannak! – Ez egy család…- nézegetek ki a nő válla felett. Szúrós tekintettel, némán áll velem szemben tovább. Haragszik… Tovább »

– Nézd meg! A fiatal kolléganő bizonytalanul forgatja körbe a fejét két apró mozdulattal a tükör előtt, mert nem tudja, merre nézzen. – Itt e! Itt! – hajol le indulatosan a nagytomporos derékszögben a kézmosók mögé. – Mi van ott? – kérdezi unott, rekedt hangján a fiatalabb, de figyelmét egy apró mitesszer jobban leköti az… Tovább »

– Örömmel látom, kedves Uram, hogy még nincs 65 éves… Bizonytalanul felnevet a váratlan, bizarr bóktól, amit az életkorával váltott ki egy ismerelen nőből. Így életében nem fogadták egyik patikában sem, sőt talán eddig még egyik boltban sem volt előnyös szempont számára a születési éve. A tétovázó testtartásából érzem, nem érti a helyzetet. Hagyok rá… Tovább »

– Drága Hölgyek! Egy óriási szívességet kérek Maguktól! – Ebben az idősávban…?!? – sóhajtok elcsukló hangon a többször mosható, vasalható, szorosan illeszkedő szájmaszkom alól, hogy a mélyről feltörő kétségbeesés párája beopálosítja a szemüvegemet. Még nem ütött delet a Bazilika automatára állított harangja. Fekete gumikesztyűs ujjaimat észrevétlen tördelem. A patika előtt rendőrautó áll. – Csak látszólag… Tovább »

– Ki volt Rozgonyi Piroska? – élvezkedve fordul hátra a kosarával a sorban előttem álló idős, szívvel, lélekkel középiskolai tanár szomszédom, mint a szolgálaton kívüli rendőrök egy nem várt erőszaktételnél. Szolgálatba helyezi magát. – Tessék? – kérdezek vissza időhúzásként, mint egy felkészületlen diák, hátha megnyílik a Coop linóleuma alattam, és szabadeséssel nyel magába az alsó… Tovább »

– Ritácska! Csodálkozva kapom fel a fejemet a nevem hallatán. – Ritácska! Jöjjön már át ide a másik oldalra! Ide! Ide! Elképedve futok át az autók között az invitálásra. A nyitott kapu előtt egy fogatlan, bajszos, szakállas néni széles mosollyal vár. – Nusika vagyok, itt lakom a házmester lakásban. Láttam, amikor beköltöztek a szembe házba… Tovább »

– Nagyon szép stílusban futsz – ugrik be mellém kocogva a futópályára egy korombeli férfi, befejezve a nyújtását. Éppen egy holtponthoz érkeztem az előző méterek alatt, a gyomrom összeszorult, és ki akartam hányni, csak úgy önmagában. Sárga, ugráló foltok jelentek meg a szemem előtt, a tüdőm teljes kiterjedésében égett, az oldalam szúrt. Nem eshetek rá!… Tovább »

– Várj egy picit! – szakítom meg a barátnőm monológját – Valaki dudál a kaputelefonon… – Igen? Tessék…! Ki? Ne haragudjon, hangosabban! Ki? Nem hallom! Honnan? Pizzát? Én nem rendeltem pizzát…! – Anita, le kell tennem a telefont, egy pizzafutár erősködik, hogy hozzánk jött. Mindjárt visszahívlak… – Igen…? Itt vagyok! A szél süvítésétől nem hallom!… Tovább »

– Nem értem, miért nem értik meg, NINCS. Kínában nem fordulhat elő, hogy elfogy valami? – Tegnap este rendeltem ezer szájmaszkot, de csak hatszázat küldött a nagyker. Sejtettem, hogy hamarosan kifogy az országos raktárkészlet, de nem másfél napra tippeltem volna… – Szerintem, többen verik a fejüket a falba, akik nagyképűen visszadobták a tárára a hagyományos… Tovább »

Éppen két évvel ezelőtt kaptam tőled ismeretlenül egy bemutatkozó levelet a facebook messengeremre, amiben arról írsz, hogy tíz év után újra szerelmes vagy. A volt férjembe. Meglepődtem. Azt írtad, egy csodálatos embert ismertél meg a személyében, aki végre visszahozta a férfiakba vetett hitedet, aki mellett újra nőnek érezheted magad, önzetlen, támogató társra leltél. Csak az… Tovább »