Igyál meg egy frissítő juice-t, Dőlj hátra. Hallgasd a jó öreg rhythm and bluest, Kezdődik az előadás. Mást nem tehetsz. Kérem, bemutatom kettőezer-húszt. A varázslók éve ez. Ami van…Hippsz és hoppsz… Az már csak volt. A Szaturnusz- Plútó rombolja le. Ami nincs, de vágyod…, az lesz. Bőséget hoz a Jupitered. Így magyarázza az asztrológust a… Tovább »
2020. – A változás éve
Igyál meg egy frissítő juice-t, Dőlj hátra. Hallgasd a jó öreg rhythm and bluest, Kezdődik az előadás. Mást nem tehetsz. Kérem, bemutatom kettőezer-húszt. A varázslók éve ez. Ami van…Hippsz és hoppsz… Az már csak volt. A Szaturnusz- Plútó rombolja le. Ami nincs, de vágyod…, az lesz. Bőséget hoz a Jupitered. Így magyarázza az asztrológust a… Tovább »
Lelkesítő sorokat szeretnék írni: Bírd ki! Már csak pár óra… Kész a munka nagyja. A karácsonyi menü Legalább már fejben kész. Utolsó simítások? A patópálok családja szerint. Erőgyűjtés folyik éppen, Épen maradjon minden, Amikor a család egymásnak feszül. A karmesteri pálca kinek a kezébe kerül, Nem mindegy… Na meg a fejsze. Persze, A fa nem…
Elkapott a limbóláz. Krónikus lett. Minden évben lejjebb és lejjebb kerül a színvonal. És a keretem. Az alatt bújok, feszülök át. Mert megugrani nincs esélyem. Társadalmilag. Beszorít az inflálódó pénzem. (Átvilágítható vagyok.) Mi a frászt kellene tennem? Ha az anyag határoz meg engem – Mit tudok felmutatni… Az igények nagyok. Segít a rendszer Újra gyereknek…
Valahol Nepálban, No entry táblákkal szegélyezett utakon kaptatunk. Lassan haladunk. Csendben. Ott sem vagyunk testben. Mégis tudjuk, rendben van ez így. Várnak ránk. Benyitok. Meglep a látvány. A pici ház küszöbén fellebben a titok A szoba közepén egy öt éves gyerek. Ül. Mosolyog a lelkem legbelül. Esetlenül meghajolok előtte. A rimpoche reinkarnációját bölcs unalom lengi…
Beszakadt már négy körmöm VIMes ronggyal törlöm A zsíros port. Páncélként kötődött Mindenhová Térdelve küzdök. Hagyom, hogy beköpjön. Száz indulatom. Fojtogat a vegyszergőz És a sírás. Könyörgöm! Meddig kenem még a masszát…? A lelkem forr. Elegem van mindenből. Végére jár a böjtöm. Fellazult az epegörcsöm. Bőven hányok. Ez kellett!, hogy feltörjön… A lerakódás. Belülről gyötört….
Hajnali hat óra. A monszun ideje. A Három Buddha Park lépcsőjénél Egy koldusasszony matat. A sárban. Nem tudni, mit remél. Karonülő kislányai a fa alatt. Áznak. Imádkozni jöttünk ide. Minden emberért. Ránk szakadt az ég. Kiszakadt vele a lelkifájdalom. Forog az imamalom. Nyikorogva. Mindenkiért. Az esőfüggönyön át figyelem, Ahogy a páviángyerek A köveken Boldogan bucskázik….
Buliii vaaan! Dübörög a Han Ko Ham Egy Limuzinban. Szólót táncol több családtag. Ott lesznek még maholnap… Teli szájjal éneklik, Autentikusan, “ellopták a biciklim, a pirosfehér biciklim” Hogyasszongya… A túl oldalon fekete Mercik Sorakoznak. Visszhangzik a Kis Grofó, Átüti a büntetésvégrehajtó Falait. “no roxa áj, Jolly a kiráy! “ Tudja meg minden szabaduló! “ó jajjj….
Nyóckeres lánynak születtem. Mégis burokba. Nem szívtam dohányt A pálutcaifiúkkal. Körbevett a család. Majd magába zárt Óbuda. Hiányzik a több évtizedes tudás, hogy maradhatnék életben, Itt a Blahán, Ahol felsővezetékszakadás okán Kerültem farkasokká vált emberhurokba. A falka körbe vesz, Összenyomnak. Szagolnak. A sittesek, Akik egész nap csak a sittet rakják. Halomba. Életük egy szatyorba Belefér….
Megnyitom évértékelő közgyűlésünket. Kedves egybegyűltek! Mindenki itt van? A Boldogság késik. Mint mindig… Remény? Iiiigen? Látom a hátsó sorokban. Üljön előrébb! Magára nagy szükség van! Jövőre nagyobb aktivitást kérek, drága szívem. Célok? Számolom…, mintha kevesebb lenne…, és sok a homályos arc… Önbizalom? Kitartás? Szánalom! Hol vannak maguk? Ha harc…, hát legyen harc! Ezt papolom. Minden…
Nem nyelheti be a karácsonyt Az idő. A sár. A kultúra. Nem oda Buda. Változtasson irányt. Aki nem tudja. Át kell haladni rajta. Engedni,hogy eljöjjön. Puhán elteljen. Múlttá váljon. Szerdára. Hátha…hátha… Ne a bánat, ne a hiány maradjon. Utána. Szándék az öröm. Mindenki ezt kívánja. Hiába. Ha a belső magány nem látja. A kiutat. Legyen…