Ennyi volt…? Egy szakítás margójára
– Úristen, mit látok a szemedben? Védekezésképpen az itallapra rebben a tekintetem, aztán a kávézó teraszát körbeölelő virágokon fut végig. Idegesen megdörzsölöm a mutatóujjam második percével az orromat, aztán a számat, és egy megadó sóhajjal lassan belenézek a barátnőm tükrébe, hadd lássam magam kívülről is: – Mit látsz? – Mérhetetlen szomorúságot. Egy pillanatra befelé figyelek,… Tovább »