– Mondtam a lányomnak, Panni, ne is törődj vele, elhagyott, hát elhagyott… – veszi félvállról veje lelépését Juci néni, aki Bélát csak a “Nagyfarok” állandósult jelzővel emlegeti széles hallgatósága körében, a környező utcákban, kint a piacon, itt a patikában, és éppen olyan hosszan ecseteli hőstetteit, mint annak idején az eposzokban tették.
Bár Béla negatív hős. Juci néni szemében mindenképpen.
A hazai és külföldi művészeti berkekben elismert költő, de a rajongói nem beszéltek még Juci nénivel…
Bélának két alapvető hibája van, ahogy a kacifántos történetfűzésekből az évek alatt kihámoztam:
1. Nem Juci néni keze alatt nevelődött az istenadta, de minek is adta…!…csak bosszúságnak.
2. Elvette egyszem lányát, akit viszont ő nevelt a saját igényei szerint, és semmiképpen nem Bélának…
Ezekkel a vitathatatlan tényekkel Béla képtelen megküzdeni. Nem is fog, míg él, ezért kapta a Nagyfarok nevet, de ez csak a hétköznapokra használt beceneve. Ünnepnapokon, belső használatra a vulgáris alakja kapott elsőbbséget. Felindulásból pedig, a Bal- előtag ugrik be a Nagy- helyébe, az a Balf…sz Béla szóösszetételben.
– Mondtam a lányomnak, Panni, minek neked ez a Farok? Egy szöget nem tud beütni a falba. A múltkor is a lányom festette ki a konyhát. Mert neki megnyitója lesz! Valami könyvhéten…Valami verseskötete jelent meg…, nem tudom mi, de nem is érdekel.
Romantikázni szeret a kandalló előtt a telkünkön, de a tűzifát a lányom aprítja fel.
Mondtam a lányomnak, Panni, ez egy here, semmi más.
– Juci néni, a lánya szereti ezt az embert. Ha elmarja mellőle, boldogtalan lesz.
– És akkor, mi van? – paprikázódik fel. – Én is egyedül neveltem fel Pannit, mert az ő apja is egy Farok volt. És boldogtalan vagyok? Nem. Az én életem a gyereknevelésben teljesedett ki….
Pár másodpercre megáll felidézni Panni felnevelésének örömteli pillanatait elvált anyaként, de a szája körüli ráncok még jobban megkeményednek:
– Miért kéri el minden alkalommal a személyi igazolványomat a nyugtatóim kiváltásakor? Nem fogok kereskedni vele, nyugodjon meg. Nagyobb szükségem van rájuk, mint gondolná…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: