– Behozhatom a kutyámat? – néz be egy kedves, középkorú arc a patika ajtaján. – Nem tudom, hová kikötni biztonságosan.
Édes pofájú, szomorú szemű boxer folyatja a nyálát a küszöbön érdeklődően.
– Behozhatja, mert megkérdezte… – nevetem el magam a kérdő tekintetükön.
– Elloptam.
– Hogy….??!!! – kapom fel a fejemet az állatgyógyászati receptek olvasása közben.
– Elloptam.
A gyerekemet is rábíznám erre a nőre, annyi szeretet, gyengédség árad belőle…, miről beszél…?
– A telekszomszédunktól. Nem bírtam nézni, ahogy a saját ürülékében, bezárva egy ketrecben, kint a hidegben él. Egész télen ezen járt az eszem, mit csinálhatnék…- még mindig érződik rajta a belső izgalom.
– Miért nem kérte el?
– Elkértem. Pénzt kínáltam érte, nyáron többször levittem a horgásztóhoz megfuttatni, de nem adták.
Kimegyek Lujzihoz, hogy megdögönyözzem üdvözlésképpen, segítsek feledtetni én is az előző évek nyomorúságát. Nyáltengert kapok hálából.
– Nagyon jófej vagy – simul a kezem alá a busa fejével.
– És ha látta volna, hogy milyen jókislány volt, míg mentettük…
– A férjével?
– Dehogy…, nem mertem neki elmondani, mire készülök…Szóltam a házban Misinek, egy egyhatvanas cigány srácnak, hogy megyünk lopni…Gondolhatja, mekkorát nézett csórikám. Referenciát azért nem kértem tőle…
Ezen a képtelenségen olyan jóízűen nevetünk együtt, mintha régi barátnők lennénk.
– Vittünk szerszámokat, de nem volt rá szükség, mert csak rátették a lakatot, nem zárták be. Misi beugrott, kiadta, aztán futottunk. A kutyát le sem tettem a kezemből.
Nem is feltételezném, hogy ennyire vagány…, és Lujzit elnézve, van legalább 25 kiló
– Elment az utolsó vonat előttünk, mert rosszul néztem meg a menetrendet. Ott álltunk Misivel, a szaros, büdös kutyával az éjszaka közepén a kihalt állomáson.
– Olsen bandás helyzet – ugranak be dilettáns, hozzá nem értő, szerethető fickók a film világából.
– Stoppoltam. Misi nem bízott benne…Most így utólag…, velünk volt a Jóisten. Egy fiatal pár felvett minket. Bűzlöttünk a kutyától, csatakosak voltunk a sártól, képzelheti…
– Egészséges Lujzi?
– Az lesz…!
– Mit szólt az állatorvos a lopáshoz?
– Nem kért pénzt a vizsgálatokért. Azt mondta, míg él Lujzi, ingyen gyógyítja.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: