Szép estéket kívánok!
Köszön a bajsza alatt mosolyogva
Kertész úr,
A református lelkész, úgy
Négy perccel zárás előtt.
MINDEN hó első péntekjén.
– Imába
Foglalom a nevét – és
Ártatlan arccal átadja
37 receptjét.
Elmész te a p*csába – gondolom.
Üdvözülten rám kacsint:
– Mosolyogjon!
Minden hiába,
Nem tudok uralkodni magamon.
– Ismeri a Bibliát, Drága? – tetézi.
Tölcsért formál a kezéből, hogy
Hallja a válaszom.
– Igen, bááár…Momentán nem tudnék belőle idézni.
Csuklik el a hangom
Hét óra 17 perckor.
Haragszom.
Miközben szedem össze a gyógyszereit,
Rögtönzött vasárnapi prèdikációját
Hallgatom.
A főpróbát.
– Üvegbetétet miért is kell fizetni?
Billen ki a gondolatsorból.
Immáron huszadszor.
– Kérem, ez botrány!
Ezt ma sem tudja benyelni,
A szentbeszéd hiába, a fukarságról szól…
Az ájtatos arc megkeményedik.
Miért jutnak eszembe ilyenkor a szálkák?
Meg a gerendák?
Meg a farizeusok?
– Na, remélem, lesz ideje pihenni..
Joccakát!
Billenti meg a kalapját.
Ha szelek szárnyán utazom is
Oda az esti programom!
Hét óra harmincnyolc perckor.
Az ajtót becsukom.
Magam után.
Kommentek