A monszun ideje.
A Három Buddha Park lépcsőjénél
Egy koldusasszony matat.
A sárban.
Nem tudni, mit remél.
Karonülő kislányai a fa alatt.
Áznak.
Imádkozni jöttünk ide.
Minden emberért.
Ránk szakadt az ég.
Kiszakadt vele a lelkifájdalom.
Forog az imamalom.
Nyikorogva.
Mindenkiért.
Az esőfüggönyön át figyelem,
Ahogy a páviángyerek
A köveken
Boldogan bucskázik.
Anyja a farkánál fogva visszahúzza.
Ne ugráljon olyan hevesen,
Míg az apja arrébb bandázik.
Elégedetten turkálnak.
A Buddháknak
Felajánlott ételadományokon.
Frissen avatott lámaruhámból
Folyik az esővíz.
Végig a lábamon.